Kutatások szerint a láncok alkalmazása hazánkban több mint 3000 éves múltra tekint vissza. Az ókorban az ország vidéki területein használt görgős kocsik és vízikerekek, amelyekkel a vizet alacsony helyekről magas helyekre emelték, hasonlóak voltak a modern szállítóláncokhoz. Az Északi Szong-dinasztia idején Su Song által írt „Xinyixiangfayao” című műben feljegyezték, hogy az armilláris gömb forgását egy modern fémből készült láncátviteli eszköz hajtja. Látható, hogy hazánk a láncok alkalmazásának egyik legkorábbi országa. A modern lánc alapszerkezetét azonban először Leonardo da Vinci (1452-1519), az európai reneszánsz nagy tudósa és művésze gondolta ki és javasolta. Azóta, 1832-ben a franciaországi Galle feltalálta a csapos láncot, majd 1864-ben a brit Slater ujjatlan görgős láncot. De a svájci Hans Renault volt az, aki igazán elérte a modern láncszerkezet-tervezés szintjét. 1880-ban kijavította a korábbi láncszerkezet hiányosságait, és a ma népszerű görgőslánccá tervezte a láncot, majd megszerezte a görgőslánc találmányi szabadalmát az Egyesült Királyságban.
Közzététel ideje: 2023. szeptember 1.